Jézus Szíve Plébániatemplom (Kőszeg)

A Jézus Szíve Plébániatemplom Kőszeg belvárosának meghatározó látványossága, a Várkör és a Fő tér találkozásánál. Nemcsak templom, hanem városképi jelképpont: a 57 méteres torony már távolról kijelöli a történelmi központot, a belső tér pedig a neogótika és a 19. századi iparművészet összművészeti élményét adja.

A 19. század elejére Kőszeg katolikus közössége kinőtte korábbi plébániatemplomát. 1827-ben Győri János plébános alapítványt hozott létre az új templom építésére, majd 1847-ben végrendeletben erősítette meg a pénzügyi alapot. A helyszín végül a Fő tér nyugati oldala lett, ahol 1889-ben telekegyesítéssel három épületet bontottak le, köztük az Arany Korona vendégfogadót. A terveket a bécsi Ludwig Schöne készítette, az építkezés 1892. április 10-én indult és 1894 tavaszára elkészült. A templomot 1894. szeptember 23-án megáldották, ünnepélyes felszentelésére 1944. június 18-án, az 50 éves jubileumon került sor. A 20. században több felújítás történt, különösen 1936-ban, 1987-től és 1994-ben a centenáriumra. A 2020-as években nagyszabású rekonstrukció indult a torony és a tető megóvására.

Külső megjelenésében a historizáló neogótika formajegyei dominálnak: csúcsívek, fiatornyok, támpillérek és mérműves ablakok. A főhomlokzat a Fő tér felé néz, a központi 57 méteres torony a harangszint felett nyolcszögletűvé válik és két karcsú kísérőtorony erősíti a vertikális hatást. A belső tér háromhajós csarnoktemplom, csonka kereszthajóval és sokszögzáródású szentéllyel. Kiemelkedő a minden felületre kiterjedő polikróm díszítőfestés, amelyet Otto Kott bécsi műhelye készített, a helyi hagyomány szerint tojásfehérjés kötőanyaggal. A vitrázsok a délutáni fényben különösen látványosak, a szentélyben a Jézus Szíve hittitok mellett Árpád-házi szentek jelennek meg. A berendezés neogótikus faoltárai bécsi és tiroli műhelyekből származnak, a kincstárban pedig gótikus ötvösmunkák találhatók, többek között 1486-os Wolfgang Haiden-kehely, 1421-es kehely és 15. századi monstrancia. Az orgonát a Rieger testvérek készítették 1894-ben, 21 regiszteres, két manuálos hangszerként.

A belvárosi sétában a templom egyszerre ad megérkezés-élményt és csendes megállót. Az előtérből a rácson át is érzékelhető a tér magassága és a festett felületek gazdagsága. A legszebb pillanatok gyakran délután jönnek, amikor a napfény átszűrődik a vitrázsokon és színes foltokat rajzol a belső térre. A harangok hangja és a város mindennapi ritmusa különleges hangulatot ad, a vasárnapi és ünnepi misék idején pedig a templom élő közösségi térként mutatja meg magát.

Érdemes a látogatást a liturgikus rendhez igazítani, vagy csoporttal előre egyeztetni a teljes bejárásért. A főbejárat lépcsős terasza miatt mozgáskorlátozottaknak segítség kérhető. Fotózásnál a diszkréció és a szakrális tér tisztelete fontos, különösen szertartások idején. Közeli kapcsolódó pontok: Jurisics tér templomegyüttese, Hősök Kapuja, Szentháromság-szobor, Várkör sétája kávézókkal és éttermekkel.

Kalandia tipp: építs belőle belvárosi szakrális-építészeti miniútvonalat. Kezdés a Fő téren, megálló a Jézus Szíve Plébániatemplomnál, majd rövid séta a Jurisics térre a régi templomokhoz, onnan a vár felé. Ha délután érkezel, a vitrázs-fények miatt fotós szempontból ez a legjobb idősáv.