Miért érdemes ide jönni? Mert itt állsz a Dunántúl legmagasabb pontján, a magyar–osztrák határon, ahol a táj és a csend egyszerre tágítja ki a teret.

⭐ KALANDIA-PONT

„Az Írott-kő nem azért különleges, mert a legmagasabb – hanem mert határ, találkozás és kilátás egyszerre.”

🧭 MIÉRT FONTOS EZ A HELY?

Az Írott-kő a Dunántúl legmagasabb csúcsa, és a Kőszegi-hegység természetes tetőpontja. Jelentőségét nem a magassági rekord adja, hanem földrajzi és szimbolikus helyzete: itt találkozik két ország, két táj és két szemlélet.

Ez a hegy nem a „csúcsra törésről”, hanem a megérkezésről és a körbetekintésről szól.

📜 TÖRTÉNETE –

Az Írott-kő (német nevén Geschriebenstein) régóta határjel és tájékozódási pont. Bár Magyarországon nem tartozik a legmagasabb csúcsok közé, a Dunántúlon kiemelkedő szerepe van, és évszázadokon át természetes határként funkcionált.

A trianoni határmegvonás után különös helyzetbe került:
a csúcs pontosan a magyar–osztrák határra esik, így a hegy egyszerre választ el és köt össze.

🧩 A NÉV EREDETE ÉS A CSÚCS TÖRTÉNETE

Az Írott-kő neve magyarul és németül is ugyanarra a jelentésre utal.
Német neve Geschriebenstein, vagyis „Megírt kő”, amely közvetlenül kapcsolódik a csúcshoz kötődő határjelölésekhez.

A hegytetőn 1913-ban épült kilátó különlegessége, hogy egyszerre két ország területén fekszik: Magyarország és Ausztria irányából egyaránt látogatható. A kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyről maga a hegy is a nevét kapta.

Ezen a sziklán ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, amelyek feltehetően a
Batthyány és az Esterházy család birtokainak határvonalát jelölték
(Confinia Batthyányana Esterhazyana).

Ez a jelölés megerősíti, hogy az Írott-kő már jóval a modern államhatárok előtt is jogi és birtokhatárként szolgált, és nem pusztán természeti tájékozódási pont volt.

🏔️ KORÁBBI NEVEK, TÖRTÉNETI RÉTEGEK

A hegy neve az évszázadok során többször változott, ami jól mutatja a táj történeti rétegzettségét:

korábbi neve Szálkő volt,

a legújabb kutatások szerint a 14. században „Fenyőhegyként” említik,
amely a környékre jellemző jegenyefenyveseire utal.

A csúcson álló kilátó is történeti folytonosságot hordoz:

1909-ig az Árpád-kilátó állt itt,

annak leomlása után 1913-ban épült fel az Írott-kő kilátó,

1990 óta szabadon látogatható, határátlépési korlátozások nélkül.

🕯️ ÉRDEKESSÉG – ez nagyon KalandIA-s

Kevés olyan hegycsúcs van Magyarországon, ahol nem a magasság, hanem a helyzet adja az erejét.

Az Írott-kő nem dominál, hanem „figyel” – ezért különösen erős élmény csendes időben.

A Kéktúrán haladók számára nem rekordpont, hanem lelki mérföldkő.

🎒 EXTRA TIPPEK – HOGYAN ÉRDEMES FELKERESNI?

Időzítés: tiszta időben kora délelőtt vagy naplemente előtt.

Felszerelés: réteges öltözet – fent gyakran szelesebb.

Tempó: hagyj időt a csendes megállásra is, ne csak a kilátóra.

🚶‍♂️🚗 MEGKÖZELÍTÉS – AMIT JÓ TUDNI ELŐRE

Az Írott-kő több irányból is elérhető, azonban nem minden útvonal egyformán könnyű. A megközelítés kiválasztásánál érdemes figyelembe venni az erőnlétet, az időjárást és azt is, hogy gyalogosan vagy autóval érkezel.

🇦🇹 Osztrák oldal – kényelmesebb, egyenletes séta

Az osztrák oldal felől az Írott-kő könnyebben és egyenletesebb emelkedőn közelíthető meg.
Ez az útvonal:

kevésbé meredek

jól járható erdei utakon vezet

hosszabb, de kevésbé megterhelő

👉 Különösen ajánlott:

családoknak nagyobb gyerekekkel

kevésbé rutinos túrázóknak

azoknak, akik a kilátást szeretnék élvezni, nem a „csúcstámadást”

🇭🇺 Magyar oldal – Velem felől: nehéz, meredek túra

Velem irányából gyalogosan az Írott-kő komoly fizikai kihívás:

meredek emelkedők

hosszabb, fárasztó kapaszkodók

inkább rutinos túrázóknak ajánlott

👉 Ez az útvonal inkább élménytúra, mint kényelmes kirándulás.

🚗 Autós megközelítés – Hörmann-forrásig

Autóval a Hörmann-forrásig fel lehet menni (erdészeti úton, az aktuális szabályozás betartásával).

Innen:

még kb. 2 km gyalog vezet az Írott-kőig

a séta már jóval enyhébb, de továbbra is erdei terepen halad

👉 Ez a megoldás jó kompromisszum azoknak, akik:

nem szeretnének hosszú kaptatót

de szeretnék elérni a csúcsot gyalogosan

🎒 KALANDIA-TIPP

Nedves, csúszós időben a magyar oldali meredek szakaszok különösen megterhelők lehetnek.

Ha először jársz itt, vagy nem vagy biztos az erőnlétedben, az osztrák oldali megközelítés a legbiztonságosabb választás.

👣 KINEK AJÁNLJUK – ÉS KINEK NEM?

Ajánlott:

természetkedvelőknek

túrázóknak

elmélyülést keresőknek

Kéktúra-rajongóknak

fotósoknak (jó fényviszonyok mellett)

Kevésbé ajánlott:

nagyon sietős programként

rossz időjárásban felkészületlenül

kisgyerekekkel hosszabb túraként

🔗 KAPCSOLÓDÓ LÁTNIVALÓK – MERRE MENJ TOVÁBB?

Hétforrás – pihenő és találkozási pont a túra után

Kálvária és Óház-kilátó – városi panoráma más szemszögből

Fő tér + Városfal sétány – kontraszt a város és a természet között

👉 Az Írott-kő a városi élmények természetes ellenpontja.