CHERNEL-KERT ARBORÉTUM ÉS MADÁRVÉDELMI MENTŐKÖZPONT (KŐSZEG)

Bevezetés: A Chernel-kert a Nyugat-Dunántúl és Vas vármegye természeti örökségének egyik különleges helyszíne, amely egyszerre történeti kert, dendrológiai gyűjtemény és aktív természetvédelmi intézmény
A 2,5 hektáros terület az Alpokalja sajátos mikroklímájának, a polgári kertkultúrának és a tudományos igényű madárvédelemnek találkozási pontja
Elhelyezkedése Kőszeg peremén, a történelmi szövet közelében, az Aradi vértanúk parkja térségében szimbolikusan is összeköti a városi közeget a Kőszegi-hegység vadonjával
Működését napjainkban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság koordinálja, a megőrzés és a bemutatás egyensúlyával

Történet: A kert sorsa a Chernel családhoz kötődik, különösen Chernelházi Chernel István (1865–1922) életművéhez
Chernel István ornitológus, a sísport hazai meghonosítója, zeneszerző és fényképész, pályáját Herman Ottó barátsága és az 1887-es erdélyi út erősítette, tudományos mérföldköve a Magyarország madarai (1899)
1902-ben Kőszegen szervezte meg az első Madarak és Fák Napját
A kert alapítása 1896, a millennium évében kezdődött: a gazdasági kertet nem díszkertté, hanem funkcionális élőhellyé alakította
A Madárkert elve: sövények és cserjék a fészkeléshez, tudatos növényválasztás a táplálékbázishoz, emlékfák ültetése családi és nemzeti alkalmakra
1922 után a 20. század viharai és tulajdonváltásai leromláshoz vezettek, a fordulat az 1960-as évek tudományos felméréseivel indult
1964-ben Horváth Ernő és Retkes József teljes körű leltárt készített a fásszárúakról, ez alapozta a rekonstrukciót
Területi bővülés: 1969 felső kertrész visszacsatolása, 1982 város és Szabó-hegy felőli területek integrálása, kialakult a négy egységű struktúra: Régi kertrész, Felső kertrész, Város felőli rész, Szabó-hegy felőli rész

Dendrológia: A 2,5 hektáron mintegy 300 növényfaj, ezen belül közel 200 fásszárú taxon található, kiemelkedő taxonsűrűséggel
Kiemelt ritkaságok: kínai aranyfenyő Pseudolarix amabilis, a kert legféltettebb kincse, Magyarország egyetlen ivarérett, tobozt hozó példánya, ősszel aranysárga
Kaukázusi jegenyefenyő Abies nordmanniana, alapításkori ültetés, villámcsapás nyomával
Atlasz cédrus Cedrus atlantica, kiváló akklimatizáció, bőven termő
Magyal Ilex aquifolium idős, fává nőtt példányok
Szezonális botanikai csúcsok: kora tavasszal a kárpáti sáfrány Crocus heuffelianus tömeges lila virágszőnyege, májusban havasszépék Rhododendron fajok virágzása a savanyú talaj és párás levegő miatt
Génmegőrzés: védett növények tanösvénye ex situ génbankként működik, bemutat veszélyeztetett fajokat, például a gímpáfrány Asplenium scolopendrium osztatlan levelű, hűvös mikroklímát igénylő páfrányfaj

Ornitológia és mentés: A mai madárvédelmi munka Bechtold István (1927–1991) örökségét viszi tovább, aki 1980-ban kezdte a sérült ragadozó madarak mentését
Mentési protokoll: befogadás és triage állatorvosi vizsgálattal, gyakori okok áramütés, gázolás, ablaknak ütközés, lőtt sebek, fiókák kiesése
Gyógykezelés és rehabilitáció: a gyógyult egyedek vadító röpdékbe kerülnek, kritikus az imprinting elkerülése, csak akkor engedhetők szabadon, ha képesek önálló táplálékszerzésre és megőrzik természetes félelmüket
Gyakori páciensek: egerészölyv, vörös vércse, erdei fülesbagoly, macskabagoly, fehér gólya
Bemutató állomány: a maradandó sérültek a központ állandó lakói és a környezeti nevelés nagykövetei, a Gólyaudvarban telelő fehér gólyák, röpdékben baglyok, például uhu, macskabagoly, gyöngybagoly
Esettanulmány: Mirtill a darázsölyv, különleges táplálkozás darazsak és méhek lárváival, ismert lakó, gondozói kötődéssel edukációs szerepben, lebontva a ragadozókkal kapcsolatos sztereotípiákat
Technológia: 88 millió forintos fejlesztés keretében kamerarendszer a nem látogatható rehabilitációs zónákban, digitális betekintés okoseszközzel a félénk vagy gyógyuló állatok megfigyelésére az állatok nyugalmának megőrzésével

Hasznos tudnivalók és látogatás: A Chernel-kert a szomszédos Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponttal egységet alkot, a látogatóközpont a modern interaktív kiállítótér, a kert az élő múzeum
Szezonalitás: a téli zárva tartás a növényzet regenerálódását és a telelő vagy korán költő madarak nyugalmát szolgálja
Terep: jellemzően murvás sétautak, esőben és babakocsival vagy kerekesszékkel nehezebb lehet, a felső részek emelkedősek, lépcsők és rézsűk is vannak, teljes akadálymentesség korlátozott
Komfort: padok és asztalok állnak rendelkezésre, felújításokkal cserélt elemek
Házirend kutyákkal: a kutyák bevitele tilos vagy szigorúan korlátozott, szakmai okokból, a lábadozó vadmadarak stresszének elkerülése és a költés, rehabilitáció védelme miatt

KalandIA kiegészítés: A Chernel-kert ideális összekötő pont a kőszegi belváros és a Kőszegi-hegység túrái között
Élményjavaslat: tavaszi botanikai séta a kárpáti sáfrány idején, májusi rododendron kör, majd betekintés a mentőközpont bemutató röpdéibe
Tematikus fókusz: természetvédelem és felelős látogatás, az emberi tevékenység következményeinek megértése (áramütés, gázolás) és a rehabilitáció útja
Családbarát érték: érzelmi kötődés kialakítása a mentett madarakon keresztül, különösen gyerekeknek