Ó-ház kilátó (Kőszeg)

Az Óház-tető 609 méteres magaslatán álló Ó-ház kilátó Kőszeg történelmi origójának jelképe, egyszerre középkori felsővár emlékhely és modern kori természetjáró célpont, ahol a sűrű erdőből hirtelen felbukkanó kőépítmény és a hegytető csendje adja a hely különleges erejét, a torony 2026 elején lezárva, de a pihenőhely és a környezet bejárható.

A helyszín legkorábbi okleveles említése 1248-ból ismert Castrum Kuszug néven, 1263-ban Novum Castrum Kyzug formában is felbukkan, a 13. század végétől a Héder nembeli Kőszegi család hatalmi központja volt a hegyi Felsővár, majd a funkciók a völgyi Alsóvárba tevődtek át és a felső erősség a 15. századra elnéptelenedett, 1896-ban millenniumi lelkesedéssel 22 méteres kőkilátót emeltek amely 1917-ben viharban összeomlott, 1991 és 1995 között régészeti feltárás zajlott, 1996-ban az alapfalakra építve készült el a mai rekonstrukció, 2024 novemberében balesetveszély miatt lezárták és az önkormányzat Interreg AT-HU forrásból tervez felújítást és funkcióbővítést.

A Kőszegi-hegység a Penninikum takarórendszeréhez tartozó tektonikai ablak része, a környéket kristályos palák és metamorf kőzetek jellemzik, a platón és a torony közelében sötétszürke csillogó palarétegek figyelhetők meg, a közelben található a Bolhás-barlang amely nem karsztos eredetű hanem tektonikai mozgásokhoz és kőzetszéthúzódáshoz kapcsolódik, a torony historizáló lakótorony-rekonstrukció kilátó funkcióval, vastag terméskő falazattal, lőrésszerű nyílásokkal és magas sátortetős faszerkezettel, a terepen szárazárkok és sáncok nyomai is kivehetők, a környezet a Kőszegi Tájvédelmi Körzet része bükkösökkel és mészkerülő tölgyesekkel, több védett növény és denevérélőhely említésével.

A 609 méteres magasság és a torony szintje tiszta időben közel körpanorámát ad, északnyugat felé az Alpok tömbjei is kirajzolódhatnak, keletre a Kisalföld és a tanúhegyek jellegzetes kúpjai, délre Kőszeg belvárosa és a Jézus Szíve templom tornya, nyugatra az Írott-kő és a belső gerincek, a hangulatot a történelmi magány és a széllel keveredő erdei csend határozza meg, a hegytetőn pihenőpadok és tűzrakóhely támogatja a hosszabb időzést a szabályok betartásával.

Autóval közvetlenül behajtani tilos, a sorompózott erdészeti utak miatt a túrák ideális kiindulópontja a Kincs-pihenő, Kőszegről a Szabó-hegyi szerpentinen a volt Panoráma szálló után érhető el, kivételes esetben behajtási engedély kérhető Tourinformnál és a kilátó alatti kis parkolóig lehet jutni, a Kincs-pihenőtől kék kör majd kék háromszög jelzésen 1-1,5 km és 20-30 perc, Kőszeg belvárosából zöld sáv és alpannonia piros jelzésen kb. 4,1 km és 330 m szint felfelé 1,5-2 óra, az Országos Kéktúra OKT-01 szakasz is érinti, a kilátónál nincs pecsét, a legközelebbi a Hétforrás és Kőszeg város, víz a tetőn nincs és télen a meredek ösvények csúszhatnak.

KalandIA útvonaljavaslat: Kincs-pihenő parkoló indulás, fel az Óház-tetőre a kék jelzésen, majd ereszkedés a Hétforráshoz pihenővel, innen Kőszeg felé folytatás, alternatív hosszabb körben Stájer-házak és Írott-kő felé kapcsolás, a kapcsolódó pontok között Kálvária-templom, Szabó-hegy és Szent Vid-kápolna is beépíthető egy egész napos gerinctúrába, indulás előtt státuszellenőrzés javasolt mivel a torony 2026 elején lezárva.