Írott-kő kilátó

Az Írott-kő, más néven Geschriebenstein, a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, és egyben ritka határmenti különlegesség: a kilátó épületének mértani középpontján halad át az államhatár, így ugyanabban a toronyban Ausztriából lépsz be és Magyarországra érkezel. A név eredete a kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen lévő sziklához kötődik, ahol ma is látható a C B E felirat, a történelmi birtokhatár emléke.

A hegycsúcs korábbi nevei közé tartozik a Fenyőhegy a 14. századi említésekben és a Szálkő a 17. században. A helyszín évszázadokon át a Batthyány és Esterházy birtokok határa volt, ezt rögzíti a Confinia Batthyányana Esterhazyana rövidítése. 1891-ben épült az első fából ácsolt kilátó, az Árpád-kilátó, amely 1909-re leromlott és megszűnt. 1913-ban Rohonc kezdeményezésére megépült a ma is álló kőkilátó, majd 1920 után a határvonal a torony közepén haladt át. 1948 és 1989 között a vasfüggöny miatt a magyar oldalról megközelíthetetlenné vált, gyakorlatilag csak Ausztria felől volt látogatható. 1989 után újra megnyílt, 2003-ban turista határátkelőhely lett, 2007/2008-tól a schengeni csatlakozással a határátlépés szabad. 2009-ben lezárták, majd 2010. július 21-én felújítva újranyitották. Jelenlegi állapot: ingyenesen látogatható, jó műszaki állapot, hármas szerep: kilátótorony, történelmi emlékhely és az Országos Kéktúra induló/végpontja.

A kilátó pontos koordinátái 47.35280 és 16.43374, a csúcs tengerszint feletti magassága a források szerint 882–884 méter tartományban szerepel. Magyar oldalról a Hörmann-forrás parkoló 47.358645, 16.459962 koordinátán a legmagasabban fekvő fő indítópont, osztrák oldalról a Geschriebenstein Passhöhe parkoló 47.34793, 16.41144. A környezet az Írottkő–Geschriebenstein Natúrpark része, geológiailag zöldpala és mészcsillámpala jellemző, a kőzet-tanösvény nagyméretű tömbökkel mutatja be a térség kőzeteit. A határzár évtizedei alatt háborítatlan erdők zárt lombkoronát alkotnak, így a panoráma a toronyból biztosított. A torony belső terében a határkő és a padozati jelölés megmutatja az átlépés helyét, a bejárat történelmileg az osztrák oldalon található.

Az érkezés élménye fokozatos: a sűrű erdő sokáig takarja a kilátást, majd a torony felbukkanása katartikus. Télen a zúzmarás fák és a hófedte táj Narnia-szerű hangulatot ad. A legerősebb élmény a határtalanság: belépni Ausztria felől, majd a belső térben átlépni a határkövet és Magyarországra érkezni, mindezt ellenőrzés nélkül, erős érzelmi töltettel. Fent a szél zúgása állandó kísérő, a 360 fokos körpanorámában tiszta időben nyugat felé az Alpok hósipkái és a Bécsi-medence, kelet felé a Kőszegi-hegység erdőtengere és a Balaton-felvidék tanúhegyei is feltűnhetnek, sőt kivételesen tiszta időben a Fertő-tó csillogása is kivehető.

Gépjárművel közvetlenül nem megközelíthető, a kilátóhoz gyalog kell felmenni. Magyar oldal: Hörmann-forrás felől 2,5 km oda, 40–50 perc, jelzés Kék sáv vagy tanösvény, közepes nehézség, Velem felől 4–5 km, 1,5–2 óra, nehéz, jelentős szintkülönbség, Bozsok felől 7,7 km, 2,5–3 óra. Osztrák oldal: Passhöhe felől 2 km, 30–45 perc, szélesebb kavicsos út, sportbabakocsival megkísérelhető. Akadálymentesítés nincs, lépcsők és terepviszonyok miatt kerekesszékkel nem látogatható. Szolgáltatás a kilátóban nincs, büfé, WC, víz nem elérhető, esetenként automata az osztrák oldali téren, biztos vízvétel a Hörmann-forrásnál. Télen a Hörmann-forráshoz vezető út nem mindig takarított a sorompóig, ilyenkor lejjebb kell parkolni.

Kalandia mód: érkezz úgy, mintha két ország határán egyetlen lépéssel történelmet váltanál. Gyűjts emléket a pecséttel az Országos Kéktúra nyugati végpontján, keresd meg a kilátótól kb. 40 méterre az eredeti írott kő sziklát a C B E betűkkel, majd állj meg a torony közepén a határvonalon, és nézd meg, hogyan fér meg egyetlen térben a múlt és a jelen.